Villámvédelem

VILLÁMVÉDELEM, 

VILLÁMVÉDELMI MÉRÉS,

VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOK,

VILLÁMVÉDELMI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

Kivitelezéseink mellett villámvédelmi szakértői tevékenységet, felülvizsgálatokat is végzünk.

Villámvédelmi földelés kialakítása 1 kép

Tatabánya és Komárom-Esztergom megye vállalkozásai legnagyobb megrendelőink

A villám nagy energiájú, jellemzően természetes légköri kisülés. Keletkezhet felhő–felhő és felhő–föld között. Áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.

Villámvédelmi földelés kialakítása  2. kép

Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Villámvédelmi földelés kialakítása  3. kép

A villámok elleni védekezés érdekében Benjamin Franklin feltalálta a villámhárítót. Ez egy, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, amely az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket a villámhárítón keresztül elvezeti, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás közvetlen károsító hatásaitól.

A villám azonban akkor is okozhat károkat, ha villámhárítóba csap. A villámhárítóban folyó nagy áramerősség hatására háromféle úton terjedhet tovább a villám hatása.

Villámvédelem mérés, felülvizsgálat

A villámhárító berendezés felülvizsgálat esedékessége
– a villámhárító berendezés elkészülte után, az átadás előtt.
– az ,,A” és ,,B” tűzveszélyességi helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként,
– a ,,C” tűzveszélyességi helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként,
– a ,,D” és ,,E” tűzveszélyesség helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni.

A villámvédelem vizsgálatát több éves tapasztalattal és minden esetben fokozott körültekintéssel végezzük.

A villámvédelmi jegyzőkönyv két eredeti példányban készül a megrendelő telephelyén nyújtjuk át, illetve postázzuk.

Villámvédelmi földelést mérő műszer

A villámhárító szerelés, javítás

Vállaljuk villámhárító berendezések kivitelezését, meglévő villámhárító esetén teljes felújítás, javítás munkáit, illetve részleges felújítás: felfogó, levezető, földelő cseréje, felújítása.

Épületek tetőszerkezetének, szigetelésének felújítása után a nagyon fontos avillámvédelem helyreállítása, mivel az épület villámvédelmi felfogó nélkül marad. Meglévő földelés és levezető esetén vállaljuk a villámhárító felfogó felszerelését a legújabb előírásoknak megfelelően.

A villámhárító kivitelezés, javítás, szerelés, felújítás után a teljes villámhárító berendezésről műszeres villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatot készítünk, és a villámvédelmi jegyzőkönyvet a munka átadásakor átadjuk.

A villámvédelmi felülvizsgálat

A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Ez érinti az emberélet védelmének, tűzvédelmének és a vagyonvédelemnek a problémáit. A villámvédelemre vonatkozólag az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani

A villámvédelmi felülvizsgálatot is nagy körültekintéssel, a legújabb fejlesztésű mérőműszerekkel végezzük. A felülvizsgálat műszaki munkafolyamata után a mérésie redmények és a szemrevételezési vizsgálat megállapításai alapján jegyzőkönyvet készítünk.

Az 54/2014 (XII.5) BM rendelet XIII. fejezetében 74. Villámvédelem  leírt követelmények

139. § (1) Ezen alcím rendelkezései – a járművek kivételével – vonatkoznak az ideiglenes és állandó jellegű építmények villámvédelmi követelményeire.

(2) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

140. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani.

(3) A meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.

(4) Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.

Az 54/2014 (XII.5) BM rendelet XX.. fejezetében 132. Villámvédelem  felülvizsgálata követelmények

279. § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítést követően az átadás előtt,
b) e rendeletben előírt időszakonként vagy
c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

280. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként,

c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,

d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

281. § (1) A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
b) a létesítést követően az átadás előtt,
c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és
d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

OTSZ: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

XIV. FEJEZET

VILLÁMVÉDELEM

218. 218. A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.
219. 219. (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.

(2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével összefüggő átalakításával, bővítésével együtt történik.

61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei
62. 220. Jelen alcím rendelkezése irányadók az ideiglenes és állandó jellegű építmények norma szerinti villámvédelmi berendezéseinek követelményeire.

Jelen alcím nem terjed ki a járművek, katonai létesítmények, tömegrendezvények villámvédelmi követelményeinek meghatározására.

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő

a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,

11. b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak,
12. c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények kivételével – ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,
13. d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
14. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében, a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható.

(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.

223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek, építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik.

(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10–4 és közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10–2

(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából PB = 0,4 értékkel.

(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és annak betartatása is szükséges.

224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú
225. a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
226. b) a legfeljebb 400 m2 alapterületû, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi – elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik ,c) a legfeljebb 200 m2 alapterületû – a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületben, városi – elővárosi környezetben.
227. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés.

(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult.

Kiemelkedően gyakorlott az a tervező,  aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.

(3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti érvényes záróvizsgával.

226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni
227. a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot
228. b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot
229. c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot
230. d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot.

(2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik

1. a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként
2. b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem időszakos felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett, vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

(4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakorlott” szakértő is.

227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat tanúsítja.

(2) A minősítő irat tartalmazza

1. a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét
2. b) a vizsgált építmény pontos , azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak megvonásával
3. c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével
4. d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x villámvédelmi szintet
5. e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását
6. f) a vizsgált berendezések „megfelelő” , „nem megfelelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „tervezői közreműködést igényel” minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerű határnapját,
7. g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e
8. h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is
9. i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét
10. j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.
11. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata
12. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakosfelülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból

1. a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,
2. b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,
3. c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja
4. d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát , felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
5. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.

Akik már megtiszteltek bizalmukkal
Budapest, Tatabánya,  Fejér megye, Komárom-Esztergom, Pest megye  lakossága És Vállalkozásai

Tisztelettel:

Jávorszky Csaba
egyéni vállalkozó
 +36/ 30/937-40-69